Az MVM Démász Áramhálózati Kft. tevékenységét teljes egészében a jogszabályi környezet határozza meg. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány hatályos jogszabályt, amelyek ismerete Önnek is hasznos lehet.
A villamosenergia-törvény (2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról, továbbiakban: VET) (123. §) előírásainak megfelelően társaságunknak a közcélú hálózat nyomvonalát úgy kell kijelölnie és megterveznie, hogy az lehetőleg közterületen haladjon, és a lehető legkisebb mértékben érintsen termőföldet vagy egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant. A közterületen elhelyezendő közcélú hálózatra és ennek a közterületet érintő biztonsági övezetére nem kell vezetékjogot alapítani.
Az ilyen terület igénybevételére az Önkormányzatnak és az MVM Démász Áramhálózati Kft.-nek megállapodást kell kötni.
A Nemzeti vagyonról szóló törvény (2011. évi CXCVI. törvény) 11. § (13) pontja alapján a nemzeti vagyon a közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben ingyenesen adható vagyonkezelésbe, illetve hasznosítható.
Ugyanakkor a közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért – az úttesten kívül végzett közműépítési vagy fenntartási munka kivételével – igénybevételi díjat kell fizetni (Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 37. §. (1)). Ez alól kivételt jelent az állami vagy önkormányzati érdekből végzett üzemeltetéshez, fenntartáshoz és építéshez kapcsolódó nem közlekedési célú igénybevétel esete, melyekért nem kell díjat fizetni (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet).
A hálózati engedélyes a közcélú hálózatok létesítéséhez idegen ingatlanon előmunkálati jogot, vezetékjogot, illetve használati jogot kérhet.
A megszerzett jogok gyakorlása során:
a) a jelek elhelyezésével, mérésekkel, vizsgálatokkal,
b) a létesítmények elhelyezésével, vagy azok megközelítésével, azokon való munkavégzéssel,
c) az ingatlan használatának akadályozásával vagy korlátozásával okozott kárt az engedélyes az ingatlan tulajdonosának vagy használójának köteles megtéríteni.
Előmunkálati jog
A közcélú hálózat létesítésével kapcsolatban a hálózati engedélyes előmunkálati jog engedélyezése iránti kérelmet nyújthat be a Hatósághoz.
Az előmunkálati jog alapján az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy ingatlanán a szükséges jeleket elhelyezzék, a méréseket és a talajvizsgálatot elvégezzék. Az előmunkálatok megkezdése előtt az ingatlan tulajdonosát a hálózati engedélyes az előmunkálatokról és azok megkezdésének időpontjáról értesíti.
Vezetékjog
A közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére a hálózati engedélyes javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza. A közcélú hálózat nyomvonalát belterületen úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az közterületen haladjon és nem köztulajdonban lévő ingatlant csak akkor érintsen, ha a beruházás műszaki okokból máshol nem, vagy csak aránytalan költséggel lenne megvalósítható.
Ha az ingatlan közös tulajdonban áll, a hozzájáruláshoz az érintett személyek tulajdoni hányad alapján számított többségi döntése szükséges. Amennyiben az építés termőföldet érint, ahhoz a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat szükséges.
Közterületen elhelyezendő közcélú hálózatra és ennek közterületet érintő biztonsági övezetére nem kell vezetékjogot alapítani. A közcélú hálózat közterületen történő elhelyezését a közterület tulajdonosa tűrni köteles. A közterület igénybevételével – beleértve a közterület használati korlátázását is – okozott károkért a hálózati eszköz beruházója köteles kártalanítást fizetni.
A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon
a) földalatti és feletti vezetéket, valamint távközlési összeköttetést helyezhet el,
b) tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsoló berendezést építhet,
c) nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsoló berendezést építhet,
d) a közcélú hálózat mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja.
A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja, és felújíthatja, fejlesztheti, meghatározott tevékenységek elvégzése céljából a vezetékjoggal érintett ingatlanra beléphet. Az érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója a hálózati engedélyes a bekezdés szerinti tevékenységét tűrni köteles.
Használati jog
A hálózati engedélyes idegen ingatlanon közcélú hálózathoz tartozó, nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés építésére a használati jog birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.
A használati jog az idegen ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján keletkezik. A használati jog alapítására egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.
Abban az esetben, ha megállapodás hiányában használati jogot alapítani nem lehet, a hálózati engedélyes az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását a Hatóságtól kérheti. A Hatóság használati jogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.
A használati jog megszűnik, ha a hálózati engedélyes a használati joggal terhelt ingatlanon az átalakító- és kapcsolóberendezést a jog keletkezésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy azt véglegesen eltávolítja.
A villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és a célvezeték, valamint az azt körülvevő környezet kölcsönös védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét, továbbá a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat külön jogszabály, illetve szabvány állapítja meg.
A hálózat építése során alkalmazandó biztonsági övezet mértékét is törvényi szabályozás határozza meg.
A földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon a vezeték névleges feszültségétől függően:
• 35 kV-nál nem nagyobb névleges feszültség esetében 1 méter,
• 35 kV-nál nagyobb névleges feszültség esetében 1,5 méter,
a vezeték szélső pontjától vízszintesen és nyomvonalára merőlegesen mért távolságokra lévő függőleges síkokig terjed. Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mechanikus védelmet biztosító védőszerkezetben (védőcsőben, kábelcsatornában) elhelyezve a védőszerkezet szélétől mért 0,2 méterig terjed. Több védőszerkezet esetében a távolságot a szélső szerkezettől kell megtartani.
A föld felett elhelyezett vezeték biztonsági övezetét pedig az alábbiak szerint határozták meg:
• középfeszültségű szabadvezeték (1 kV felett 35 kV névleges feszültségszintig) esetében 5 méter; belterületen és a fokozott biztonságra vonatkozó előírásainak megtartásával 2,5 méter,
• kisfeszültségű szabadvezeték (legfeljebb 1 kV névleges feszültségszintig) esetében 1 méter, a vezeték tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés esetében 2,5 méter,
• föld feletti szigetelt vezeték és univerzális kábel esetében 0,5 méter, a szigetelt vezeték és univerzális kábel tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés esetében 2,5 méter.
A már meglévő létesítmények (építmények, épületek, utak, vasút és más nyomvonalas létesítmények) megközelítését és keresztezését részletesen a Magyar Szabványok határozzák meg (MSZ 13207; MSZ EN 50341; MSZE 50341 MSZ 151-8; MSZ 7487; MSZ 447).