A földgáz természetes eredetű energiahordozó, amely különféle szénhidrogén-gázok – például metán, etán, propán – keverékéből áll. Ezek a molekulák különböző arányban tartalmaznak szenet és hidrogént, és elégetésük során eltérő mennyiségű hő szabadul fel.

Égéskor a földgáz szénatomjai szén-dioxiddá (CO₂), a hidrogénatomjai pedig vízgőzzé (H₂O) alakulnak. Az égés során keletkező hőmennyiség – amely elsősorban a szénhidrogének kémiai kötéseinek felbomlásából származik – a földgáz mindenkori összetétele alapján pontosan meghatározható. Értékét a szolgáltatók egységesen megajoule per köbméter (MJ/m³) mértékegységben adják meg. Ez egy térfogategységre jutó energiamennyiséget jelent, vagyis az egy köbméter gáz elégetésekor felszabaduló energiát fejezik ki vele.
A földgáz felhasználásának elszámolása is ezen az energiatartalmon alapul: a fogyasztói díj a ténylegesen felhasznált energiamennyiséggel arányos. A szolgáltatási területek között lehetnek kisebb eltérések, de jellemzően 34 MJ/m³ körüli értékkel számolhatunk.

Mi az a fűtőérték?
A fűtőérték azt a hőmennyiséget jelenti, amely 1 m³ földgáz teljes elégetésekor felszabadul, ha az égés során keletkezett vízgőz a füstgázzal együtt távozik, vagyis kondenzáció nélkül. Ez az energiamennyiség a hagyományos gázkészülékek által maximálisan hasznosítható hő. A vízgőzben rejlő hő ilyenkor elveszik, mert az a füstgázzal együtt eltávozik az égéstermék-elvezetőn keresztül.

Mi az égéshő?
Az égéshő a teljes felszabaduló hőmennyiség, beleértve a vízgőzben tárolt – kondenzáció során felszabaduló – rejtett hőt is. Az égéshő ezért mindig nagyobb, mint a fűtőérték.
A korszerű kondenzációs kazánok ezen az elven működnek: a vízgőzt is lecsapatják, és így a hő egy részét visszanyerik, ezzel növelve a fűtési hatásfokot. Ennek köszönhetően kb. 9%-kal kevesebb földgáz felhasználásával biztosítják ugyanazt a komfortot, ami a felhasználói költségeket is csökkenti.

Mi határozza meg a gáz fűtőértékét?
A földgáz fűtőértékét alapvetően a szénhidrogén-összetétele határozza meg. Minél nagyobb a széntartalom, annál több kémiai kötés szakad fel égéskor, és annál nagyobb hőmennyiség keletkezik. A magasabb széntartalom tehát magasabb fűtőértéket eredményez.

Minőségi követelmények és mérés
A vezetékes földgáz minőségi követelményeit jogszabály határozza meg. A gázszállítók kötelesek a szabványnak megfelelő földgázt biztosítani az elosztók, majd végső soron a fogyasztók számára. A földgáz minőségét kalibrált műszerekkel rendszeresen mérik és dokumentálják. 
A korszerű mérési módszerek közé tartozik a gázkromatográfiás vizsgálat, amely során a rendszer négypercenként vesz mintát a szállított gázból. A napi mérések alapján átlagolt fűtőérték képezi az elszámolás alapját a szolgáltató és a felhasználó között.

Mi befolyásolja még a fűtés hatékonyságát?
Fontos tudni, hogy a fűtés hatásfoka nem kizárólag a földgáz fűtőértékétől függ. Az alábbi tényezők is jelentősen befolyásolják:

• Időjárási körülmények: szél, csapadék, külső hőmérséklet hatása.
• Szigetelés minősége: falak, födém, tetőszerkezet, nyílászárók hőszigetelése, az épület együttes hővesztesége. 
• Belső hőmérséklet: a kívánt belső hőmérséklet és a kiinduló hőmérséklet különbsége.
• Karbantartás: a gázkészülékek tisztasága, a hőátadó felületek állapota, a fúvókák szennyezettsége.
• Égés tökéletessége: megfelelő mennyiségű égési levegő biztosítása a hatékony égéshez.

A készülékek rendszeres, évenkénti karbantartása a felhasználó felelőssége. Ez nemcsak a hibamentes, hanem az energiahatékony működés záloga is.
Mindig szakképzett, engedéllyel rendelkező gázszerelőt bízzon meg!

Minőségellenőrzés és panaszkezelés
A földgáz minőségére vonatkozó panaszokat a szolgáltató minden esetben kivizsgálja, szükség esetén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal bevonásával. Az elmúlt közel tíz év tapasztalatai alapján azonban egyetlen esetben sem igazolódott, hogy a fogyasztott gáz minősége eltért volna az előírt szabványtól.