A földgázt különböző szénhidrogén gázok keveréke alkotja.
A szénhidrogén gázok – ahogyan a gyűjtőnevük is mutatja – fajtájuk szerint eltérően több-kevesebb szenet és hidrogént tartalmaznak.
Ha elégetjük őket, akkor a szénből széndioxid (CO2), a hidrogénből vízgőz (H2O) keletkezik, az égés során pedig különböző mennyiségű hő szabadul fel, melyet egységesen Mega Joule értékben (MJ) határozhatunk meg.
A földgáz felhasználásával számunkra legfontosabb a keletkezett hőmennyiség mértéke, vagyis az az érték, amelyet fűtés szempontjából figyelembe vehetünk, ezért ezt a tulajdonságot szemléletesen fűtőértéknek nevezték el. Általánosságban igaz, hogy minél több szén található a gázmolekulában, annál több kémiai kötés tartja egyben és minél több kémiai kötés bomlik fel az átalakulás során, annál több hő keletkezik, vagyis annál nagyobb a fűtőértéke.
A fűtőérték tehát az 1 m3 földgáz elégésekor felszabaduló hőmennyiség abban az esetben, ha az égéskor keletkezett víz gőz halmazállapotban marad. Mértékegysége MJ/m3.
Ez a gőz a benne rejlő hőmennyiséggel együtt az égéstermék-elvezetőn át a szabadba távozik.
Abban az esetben, ha az égéskor keletkezett vízgőzből ki tudjuk nyerni a hőmennyiséget, több meleg juthat a lakásba is. Ezen az elven működnek például a kondenzációs kazánok, melyek a keletkezett cseppfolyós vizet is el tudják vezetni.
Azt a hőmennyiséget, amelyet úgy nyerünk ki 1 m3 földgázból, hogy az égéskor keletkezett víz lecsapódik, égéshőnek nevezzük.
A vezetékes földgáz minőségét szabvány szerinti követelményrendszer határozza meg.
A földgáz szállítói kötelesek szabványnak megfelelő földgázt átadni a földgázelosztók részére, ahonnan ugyanez a minőségű gáz megy tovább a felhasználási helyekre, gázfogyasztó berendezésekbe.
Tudnunk érdemes, hogy a gáz melegítő hatását jelentősen befolyásolják az alábbi tényezők is:
Időjárás: a szél és a csapadék hűtő hatása, a külső levegő hőmérséklete.
Szigetelés: a falak, födémek, tetőszerkezetek és nyílászárók szigetelő képessége.
Kiinduló hőmérséklet: a felmelegíteni kívánt belső levegő vagy fűtőközeg hőmérséklete.
Karbantartás: a gázkészülék hőátadó felületeinek tisztasága és fúvókáinak szennyeződései.
Égés tökéletessége: az égés során megfelelő mennyiségű égéslevegő jelenléte.
Ez utóbbiakról rendszeresen a felhasználónak kell gondoskodni szakember igénybevétele által!
Fentiekből az következik, hogy nem kizárólag az ingatlanhoz eljuttatott földgáz fűtőértéke határozza meg a szolgáltatás használati értékét. Ezt támasztja alá az is, hogy Fogyasztóink észrevételeire és panaszaira nagy figyelmet fordítva a gáz minőségére vonatkozó panaszokat minden esetben - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal bevonásával - kivizsgáljuk és az elmúlt közel tíz év során egyetlen esetben sem igazolódott be, hogy a szolgáltatott gáz minősége nem felelt volna meg a követelményeknek.
A földgáz minőségét a földgázszállító kalibrált műszerrel rendszeresen ellenőrzi és dokumentálja.
A gázkromatográf négy percenként mintát vesz a vezetékben áramló földgázból. Az így meghatározott összetételből napi átlagot képeznek, mely az elszámolás korrekt alapját képezi a szolgáltató és a felhasználó között.